Koreai esküvői büfé: brutál kajafotó-galéria

Történet a nagyétkűeknek – esküvői büfé kajafotó-kiállítás 1. rész

Én elég gyakran járok esküvői helyszínekre meg büfékbe, úgyhogy a telefonomon elképesztő mennyiségű kajafotó gyűlt össze. Eddig csak elástam őket a galériában, de egyszer csak arra gondoltam: túl kár lenne, ha ezeket egyedül nézegetném. Szóval mától a blogunkon megnyitok egy kis kajafotó-kiállítást.

Előre mondom a sorozat koncepcióját: ez nem egy konkrét esküvői helyszínt reklámoz, és nem is fogok neveket leleplezni. Nem az a lényeg, hol ettem, hanem az, hogy milyen ételek voltak, és ezt képekkel meg rövid magyarázatokkal mutatom meg. Tekints rá úgy, mint egy mini tematikus válogatásra az éhes lelkeknek.

Ami még fontos: a blogunk több nyelvet is támogat, ezért külföldről is sokan olvassák. Úgyhogy röviden elmondom: Korea egyik friss esküvői trendje, hogy a vendégek a szertartás után konkrétan „lakomáznak”. Régen elég volt egy egyszerű étkezés, de mostanra elképesztően változatos lett. Van, ahol fogásos menüt adnak, van, ahol ilyen büfés rendszerben megy, és manapság egyértelműen a büfé a menő. Simán mondhatjuk, hogy ez már a koreai esküvős étkezési kultúra része.

Na, a bevezetőt itt el is vágom, innentől inkább a fotók és a rövid leírások jönnek. Görgess lefelé, és először a szemeddel lakj jól!

Ez a koreai esküvői büfé első benyomása. Az íves asztalon a sült rizstől kezdve a rengeteg fogásig minden végtelennek tűnik, és minden ételnél ott a kis táblácska a leírással. A csillárfény alatt luxus a tálalás, és közben az agyad megáll: „Ez tényleg esküvői kaja?” Régen Koreában egy tál tészta volt a vége mindennek. Volt olyan korszak, amikor az volt a természetes: „Jöttél esküvőre? Akkor egyél egy tál tésztát.” De mostanra teljesen más lett. Az a mondás, hogy „kajában verhetetlen”, itt konkrétan igaz: a büfé minősége a képzeletet is felülmúlja. Őszintén, Koreában az esküvő sokszor inkább az ételről szól, mint magáról a ceremóniáról. A vendégek is inkább azt kérdezik: „Mi volt a kaja?”, nem azt, hogy „Milyen volt a szertartás?”

Most inkább nézegesd a fogásokat hosszú magyarázat helyett!!

Garnélás sült rizs. Szép, húsos garnélák, tojás, kukorica, répa, újhagyma – minden van benne, és az adag brutális. Büfében a rizsesből legalább egy tányér kötelező, ez az alapszabály.

Tangszujuk, de majonézes stílusban. A ropogós falatokon paprika meg ananász, és vastagon rajta a krémes szósz – már ránézésre is érzed, hogy egyszerre savanykás és édes lesz.

Tengeri herkentyűs pirított. Garnéla, kagyló, tintahal, zöldségek, csípős szósszal összerántva – ránézésre is tipikus „rizsrabló”. Indukción melegen tartják, szóval tényleg forrón tudod szedni.

Sütőtök saláta. Krémesre törve, a tetején egy kis áfonyaszósz – édes és lágy, pont jó „szájpihenő” a büfében.

Kagylós tengeri saláta. Nagy kagylók, garnéla, tintahal, színes paprikák – már a színek is étvágyat csinálnak. A kék tál és a színek kontrasztja is kifejezetten jól néz ki.

Brokkoli-karfiol saláta. Koktélparadicsom is van benne, meg áfonya, és krémes öntettel forgatták össze – ha valami „egészséges tányért” akarsz, ez teljesen jó választásnak tűnik.

Sertés tangszujuk. Ropogósra sütve, és édes szósszal, lilakáposztával, répával, uborkával összeforgatva. Ez az a fogás, amit tányérra hegyet kell rakni.

Ropogósra sütött csirke, a tetején apróra vágott zöld és piros chili. Alul káposzta, és a csípős-ropogós kombóval egy adag rizs simán eltűnik.

Rákrúd saláta. Rákrúd, lilakáposzta, uborka, és jó sok krémes majonézes öntet. Lágy, kicsit diós-krémes érzet, és tényleg minden korosztály szereti.

Tengeri gratin. A tejszínes szószban rengeteg garnéla meg kagyló, a tetején nyúlik a sajt. Melegítőn van, és ha forrón szedsz belőle egy kanállal, az tényleg boldogság.

Csípős fűszeres, párolt csirke jjimdak-stílusban. Szépen fénylik, és a melegítőn tartják. A szósz elég sűrűnek tűnik, szóval rizzsel együtt tuti nagyon ütős.

A koreai esküvői büfé nyugati szekciója

Pizzasarok. Gorgonzola pizza, kombinációs pizza, pepperoni pizza egymás mellett, és mindegyiknél ott a névtábla. A koreai büfé nem az, hogy „van egy sajtos pizza és kész”, hanem többféle pizzát kiraknak.

A nyugati szekció teljes képe. A koreai esküvői büfé általában szekciókra van bontva: koreai, kínai, nyugati, desszert. Ezen a vonalon a pizzától a tésztán át a pirított fogásokig minden végig sorakozik. Hátul látszik a nyitott konyha, és a séfek folyamatosan töltik újra, ami fogy.

Pepperoni pizza. Látod, hogy már a fele sincs meg? Ami népszerű, az kint van két percet, és már „eltűnt”, szóval itt tényleg időzítés kérdése.

Tésztafelhozatal

Tejszínes tészta. Gomba, paprika, sűrű tejszínes szósz, a tészta szinte úszik benne. Indukción melegen tartják – ha a krémes dolgokat szereted, ebből szedj először.

Paradicsomos tészta. Sűrű paradicsomszósz, rendesen összeforgatva, már a színe is azt mondja, hogy finom. A tejszínes mellett áll, úgyhogy a „szabály” az, hogy mindkettőből szedsz egy kicsit.

Gorgonzola pizza. Vékony tészta, rajta sok sajt, és ha mézzel locsolod meg, az édes-sós kombó elképesztő. Nem véletlenül volt ott mellette a mézes flakon.

Kombinációs pizza. Sonka, olíva, paprika, sajt – mindenből jut. Vékonyra van szeletelve, könnyű egy-egy szeletet felkapni. A büfépizzák közül ez fogy el általában a leghamarabb.

Olajos tészta. Rukkola, szárított chili, olívaolajos alap, könnyedebb és illatos. Ha a tejszínes vagy a paradicsomos túl nehéz, akkor erre érdemes átváltani.

Saláta & zöldség szekció

Salátabár. Egy óriási tál tele friss salátával, mögötte sorban a spenót, a lilakáposzta, minden külön. Retek és ehető virág is van rajta, szóval a tálalásra is odafigyeltek.

Különféle csírák, például lilakáposzta-csíra, retekcsíra, meg kel külön tálakban. Mögöttük látszik koktélparadicsom, banán, paprika is – gyümölcsök és zöldségek vegyesen. Zsírosabb ételek közé egy tányér zöldség sokat segít, a gyomrod hálás lesz.

Hagyományos koreai köretek sarka

Ssam zöldségek és köretek szettje. Káposzta, perillalevél, lilakáposzta kosárban, elöl pedig uborka, répa, tengeri alga, chili, uborkakimcsi és perillalevél-pácolt többféle változatban. Koreában van egy szokás, hogy a húst vagy a köreteket ezekbe a levelekbe csomagolják, és egy falatra megeszik – ezt hívják „ssam”-nak.

Gwamegi. Koreai hagyományos szárított hal, amit téli tengeri szélben szárítanak, általában makrélacsukát vagy heringet. Rágós és sós, ez a lényege. Koreában téli különlegesség, és a szodzsu mellől sem hiányozhat. A virágszerű tálalás is szép.

Hong-eo muchim. A hong-eo az egyik legmegosztóbb koreai étel: vagy imádod, vagy menekülsz tőle. Fermentált, jellegzetesen „csípős” illata és szúró íze van. Csípős fűszerrel és újhagymával keverik, és aki szereti, az konkrétan csak ezt keresi.

Gombás pyeonyuk. Nagy gombát megfőznek, aztán vékonyra szeletelik, a tetején az aprított chili és az újhagyma adja a pontot. Rágós, de könnyű, és ha ssamjangba vagy csodzsongba mártod, hirtelen kijön belőle a jó, diós aromája.

Középen királyi japchae, jobb oldalon egy csípős pirított fogás. A japchae koreai üvegtészta, amit szójaszószban pirítanak; édes-sós ízű, és a külföldiek körében is nagyon népszerű. Bal oldalon a kimcsi is épp csak bekukucskál.

Geotjeori. Frissen kevert káposztakimcsi perillalevélen. A fermentált kimcsivel szemben ez friss és ropogós, ez a fő karaktere. Zsíros ételek között egy falat ebből, és az egész szájérzeted kitisztul.

Tengeri szekció – mintha az egész tenger feljött volna

Sushi felhozatal. Kimbap, inari sushi, lazac sushi, angolna sushi, California roll – egy asztalon, sűrűn kirakva. A maneki-neko díszek is aranyosak, és ilyen méretnél már simán felér egy rendes sushizó szintjével.

California roll közelről. Sárga rizs, rózsaszín rizs, a tetején rákhús és rengeteg sajtszósz. Már a színek is extravagánsak, és nem egy sorban van kitéve, hanem három-négy sorban, szóval mennyiségben is durva.

A koreai tenger gyümölcsei esszenciája

Mungge. Bambuszrácson narancsszínűen, bőségesen halmozva – mintha a tenger illata is kijönne a képből. Koreában a jellegzetes aromája miatt megosztó, de aki szereti, az telepakolja vele a tányért. Rágós, és a tengeri íz szépen szétterül a szájban.

Vegyes tengeri saláta. Garnéla, medúza, kagylógolyó, tengeri uborka egy tányéron, csipesszel válogatós stílus. A medúza ropog, a tengeri uborka rágós, a garnéla pattogós – külön textúraparti.

Párolt királyráklábak. Látod hátul a feliratot: „királyrákláb”. A piros ráklábak hegyekben állnak, és ha ez megjelenik egy esküvői büfében, a vendégek az elsők között rohannak érte. Mert van benne játék: szépen ki lehet húzni belőle a húst, és ez nagyon élvezetes.

Párolt kagyló. Zöldes héj félig nyitva, jégen tálalva, és látszik a szép, húsos kagyló. Ha csodzsongba mártod, az maga a tengeríz.

Tonhal sashimi. Élénkpiros tonhal üvegtésztán, orchideával és brokkolival díszítve – kb. olyan, mint egy komoly japán étteremben. Látszik, hogy a részek színe eltér: a piros hús könnyedebb, a rózsaszínes, has felőli rész zsírosabb, és konkrétan elolvad a szádban.

Marhahús sashimi. Vékonyra szeletelt nyers marha, és a márványozottság nagyon szépen látszik. Még rózsa alakú paradicsomdísz is van rajta, és ha szezámolajjal meg sóval eszed, finoman olvad. Koreában ez egy ünnepi asztalról nem hiányzó, különleges fogás.

Főtt garnéla. Virágszirom-szerűen körben rakva, középen egy orchidea – tényleg gyönyörű a tálalás. Csodzsongba mártva a ruganyos állag elképesztő.

Főtt jjukkumi. Kis polipokra hasonlít, és jégen halmozva áll. Koreában csodzsongba mártják, vagy szezámolajos-sós mártásban eszik, és a rágós állaga annyira addiktív, hogy ha felkapsz egyet, nehéz megállni.

Rizsrabló szójaszószos garnéla

Szójaszószos garnéla. Friss, nyers garnélát egészben szójaszószos pácba tesznek, és a „rizsrabló” jelző tényleg ül rá. A pácban van zöld chili, piros chili, újhagyma, így sós, de közben finoman csípős is. A garnélafejben lévő krémes belsőség összekeveredik a szójaszósszal, és olyan umamit ad, hogy az már nem is vicces. Koreában sokan ezt a szójaszószt belekeverik a rizsbe – és az brutálisan finom. Ha esküvői büfében van szójaszószos garnéla, arra azt mondják: „ez színvonal”.

Kínai szekció – az esküvői büfé rejtett ásza

Kkanpunggi. Ropogós csirke, csípős-édes szószra főzve, chilivel és mandulaszeletekkel együtt pirítva. Kívül ropog, belül szaftos, a fűszer teljesen átjárja, és büfében ez az a fogás, amit senki nem hagy ott a tányér nélkül.

Marhahús bok choy-jal osztrigaszószban. Vékonyra szeletelt marha, bok choy, paprika, újhagyma, sűrű osztrigaszósszal összepirítva, és melegen tartva a melegítőn. A sós osztrigaszósz mélyen beleül a húsba, és ha rizsre teszed, az már egy komplett étkezés.

Fésűkagyló brokkolival pirítva. Fehér fésűkagyló, brokkoli, paprika, hagyma, spárga, könnyed szósszal. A zsírosabb kínai ételek között ez szépen rendbe teszi az ízérzékelést, a fésűkagyló húsos, a brokkoli roppan – ha könnyebb tányért akarsz, ezt ajánlom.

Hús szekció – hús nélkül nincs is büfé

Sertés barbecue. Vastag szeletek fólián, kívül enyhén szenesre pirítva ropogós, belül szaftos. Ha felkapsz egy darabot, a faszénes illat rögtön betölti a szádat.

Füstölt kacsa. Vékony szeletek, a tetején metélőhagyma, és a rózsaszín metszet tényleg nagyon szép. A füstös aroma finom, az állag rágósan jó, és ettől csendben, de nagyon népszerű a büfében.

Vegyes kolbász. Frankfurti, bécsi, fűszeres változatok, sokféle méretben és színben. A gyerekek imádják, és a felnőtteknek is eszébe juttatja: „ehhez jól jönne egy sör”.

A húsos rész fénypontja

Húsgolyó demi-glace szósszal. Kerek húsgolyók, sűrű barna szósz, a tetején paprika és sajt. Falatméret, könnyű felkapni, és az édes-sós szósz nagyon kihozza a hús ízét.

Edamame fokhagymával pirítva. Zöld hüvelyesek és egész fokhagymagerezdek olívaolajon, és ez az a zöldséges köret, ami húsok között szépen elvágja a nehéz érzetet. A roppanós állag a lényege.

Galbi-jjim. Szójaszószban hosszan párolt hús, a tetején tojáscsíkok, datolya, és szezám szórva. Koreai ünnepi asztal klasszikusa: olyan puha, hogy a hús szinte lecsúszik a csontról, és a finoman édeskés szójas íz miatt egy tál rizs pillanatok alatt elfogy mellé.

Édes lezárás – desszert & péksüti szekció

Koreában a kenyér és a desszert inkább az étkezés utáni levezetés, afféle utóétel. Nyugaton a kenyér sokszor alapélelmiszer, Koreában viszont a rizs az alap, a kenyér pedig inkább nasi vagy desszert. Ezért a koreai büfékben a desszert rész teljesen külön van a főételes sortól, és miután jól belaktál, a végén mész „édesen rendbe tenni” a szádat.

Hagyományos koreai tteok válogatás. Songpyeon, gyeongdan, fekete szezámos tteok, sütőtökös seolgi, yakgwa – minden együtt. Rágós, ragacsos rizsállag és édes bevonatok, és koreai ünnepi asztalról a tteok egyszerűen nem maradhat le.

Nyugati desszert vitrin. Felül cupcake és mousse sorban, alul csokógolyók, macaronok, krémfánkok. Középen a torta is szeletelve, úgy beállítva, hogy egy mozdulattal fel tudd kapni.

Kenyér és péksüti sarok

Napóleon-szelet és csokis tarte. Balra a napóleon: roppanós rétegek között vaníliás krém, és amikor beleharapsz, olyan szépen omlik szét, hogy az már művészet. Jobbra mini tarte, magos ropogós alapon nyomott csokikrémmel.

Mini muffinok. Csokichipes és mandulás-répás muffinok fele-fele arányban halmozva. Falatnyi méret, szóval bűntudat nélkül felkaphatsz egyet-egyet.

Magvas tarte. Ropogós kosár, tele dióval, mandulával és karamellel, és látod, hogy egy szelet már hiányzik. Diós, édes, és kávéval együtt tökéletes.

Péksüti sarok. Rattan kosarakban kolbászos pite, epres-krémes leveles, fahéjas csiga többféle változatban. Borosládákkal és kávés zsákokkal dekorálták, úgyhogy az egésznek pékség-kávézó hangulata van.

Koreai „morning bread”, vagyis reggeli zsemle. Fényes, barnás, kerek zsemlék tele a kosárban, kívül picit ropogós, belül puha. Koreában így hívják, és vajjal megkenve vagy lekvárba mártva eszik.

Pite közelről. Ropogós leveles tészta, belül zöldség, kívül aranybarnára sütve – ránézésre is olyan, mintha éreznéd a pirult, jó illatát.

A saját tányérom – na, ez az igazi terep

Egy tál tengeri saláta. Lazac sashimi, polipszeletek, grillezett fésűkagyló a zöldségekre pakolva, alul lilakáposzta és csíranövények, úgyhogy a színek is szépek. Büfében az első tányért így könnyedre venni „alapszabály”.

Tengeri all-star tányér. A királyrákláb átlósan fekszik a tányéron, mellette jjukkumi, garnéla, tonhal sashimi, mungge, polip, minden szorosan egymás mellett. Középre még a csodzsong szószt is odatettem, és ez az egy tányér szinte mindent tartalmaz, amit az előbb a tengeri részben láttál. A mohóság teljesen látszik rajta, ugye.

Előételes tányér. A füstölt lazacot rózsa formára tekertem, mellette ott a caprese. Paradicsom és mozzarella között bazsalikomos pesto és balzsamecetes szósz, plusz olívabogyó és mini mozzarella-golyók. Ha a büfében ilyen tányért raksz össze, az már „pro” szintű evős érzék.

Második tengeri tányér. Most konkrétan egyben hoztam el a királyráklábat, és a hosszú rákolló teljesen uralja a tányért. Mellé került két kagyló és egy jjukkumi, a csodzsong szósz meg ott vár mellette. Az első tányér után végül visszamentem csak a ráklábért, külön refillre. Na, ez a büfé igazi varázsa.

Összegzés – ez már büfé-gasztró, simán

A fotók eddig tartanak. Elhiszed, hogy egyetlen esküvői büfében ekkora felhozatal volt? Sült rizzsel indul, jön a tangszujuk, a tengeri pirított, saláták, gwamegi, hong-eo muchim jellegű koreai köretek, aztán sushi és sashimi, királyrákláb, szójaszószos garnéla, utána kkanpunggi és osztrigaszószos pirított a kínai vonalon, pizza-pasta a nyugati részen, galbi-jjim és füstölt kacsa a hús szekcióban, végül tteok és tarte a desszertes lezárás. Őszintén, miközben először rendezgettem a képeket, én is újra megéheztem. Ez az első kajafotó-kiállítás, és a tervem az, hogy a jövőben minden büféről, ahol járok, csinálok egyet. Nem mondom meg, hol volt, de azt biztosan megmutatom, milyen ételek voltak. A következő részre is akkor gyere, amikor éhes vagy. Mert ez itt az éhes lelkek helye.

Ez a bejegyzés eredetileg a https://hi-jsb.blog oldalon jelent meg.