Rejtett kerti kávézó Thaiföldön | Pa Dee in the Wild

Thaiföld is kávézó-nagyhatalom

Ha Thaiföldön utazol, a lábad garantáltan megáll minden második hangulatos kávézónál. Nem csak Bangkok vagy Chiang Mai ilyen — a legkisebb városokban is elbújnak olyan helyek, amiktől leesik az állad. Magyarországon is erős a kávézókultúra, de Thaiföld simán felveszi a versenyt. Sőt, az éghajlatnak köszönhetően a kerti kávézók terén egyenesen vezet. Rayong városában éltem — ez egy csendes tengerparti település Bangkoktól kb. két és fél órára keletre —, és minden hétvégén kávézóról kávézóra jártam. Ezek közül a Pa Dee in the Wild (ปาฎี) az, amelyiket mindenképp meg akartam mutatni nektek.

Na, ezzel az itallal indítunk: bogyós gyümölcsök halmokban a pohár tetején, és lila szirup csorog le rájuk. Az ízéről majd később mesélek. Először nézzük meg, milyen is ez a thaiföldi kerti kávézó belülről.

A bejáratnál nem tudod, kert vagy kávézó

Ahogy belépsz, nem tudod eldönteni, hogy egy kávézóba kerültél vagy valakinek a kertjébe. Kavicsos ösvény két oldalán sűrű bokrok, fehér asztalokon csipketerítők, a fák között égősorok villognak még fényes nappal is. Elég sokan vannak, mégsem zajos. Vagy a fák nyelik el a hangot, vagy mindenki automatikusan halkabban beszél. A napernyők alatt csevegő párok, a kert mélyén sétáló szerelmesek, a pad mellett fotózkodó vendégek — mindenki a saját ritmusában mozog.

Beljebb haladva egy fehér épületre bukkansz. Rácsos ablakokon kúszónövények futnak fel, az ajtóban koszorú lóg. Olyan, mint egy angol vidéki házikó — de ha felnézel, trópusi fák koronája borítja az eget, és eszedbe jut: ja, Thaiföldön vagy. Az eredeti kávézó már több mint 12 éve működött, de 2023-ban költöztek ide, és ekkor kapták az „in the Wild" nevet. A természet itt nem művi — ez tényleg évek alatt nőtt össze ilyen vadon-szerűvé.

Először megmutatom az italokat és a süteményt, aztán megyünk vissza a kertbe. Így van miért végigolvasni az egészet.

A belső tér olyan, mintha valaki otthonába lépnél

A belső tér kicsi. Fehér fafalak, szárított virágok lógnak mindenütt, egy asztal az ablaknál, a pult mellett apró dísztárgyak sorakoznak — olyan érzés, mintha egy rég lakott házba hívtak volna meg. Kézműves holmikat is árultak, és amíg nézegeted őket, észre sem veszed, hogy már kész a rendelésed.

Az ablakkilincs porcelánból volt. Kis virágminta rajta. A függöny is virágos, az üvegen át a kert zöldje dereng homályosan — a feleségem percekig állt előtte.

Berry Love Drink — lila varázslat

Megérkezett a pohár, de folyadék nincs benne. Szeder, málna és ribizli tornyosul a jégen, köztük páfránylevelek. Már így, ebben a formájában desszert.

A feleségem mondja, hogy igyuk már meg, de várjál. A szeder felületén vízcseppek csillognak, a málnaszemek napfényben szinte áttetszően világítanak — mintha belülről izzanának. Még egy fotó, aztán megiszom, ígérem.

A sziruptól változik meg a szín

Külön jön hozzá valami. Egy kis üvegcse lila sziruppal, a nyakán rózsaszín szalag — úgy néz ki, mint egy parfümös üveg.

Lassan megdöntöd és a pohárba öntöd, a szirup beszivárog a bogyók közé. Az addig átlátszó jég fokozatosan lilára színeződik — csak ne siess vele.

Miután felöntötted az egészet: felül a bogyók természetes színe, alul mély lila. A páfránylevél középen áll, áfonyák lebegnek a felszínen, és ha felemeled a poharat, az alsó lila réteg a napfényben úgy csillog, mintha borospoharat tartanál.

Kanállal kiemeltem egy málnaszemet, és a lila szirup lecsorgott róla — ez lett a legjobb fotó az egész napból. Az íze savanyás, a szirup eléggé édes. De a bogyók savassága kiegyensúlyozza, szóval a thaiföldi hőségben tökéletes frissítő ital volt.

Felülnézet. A bogyók lila tengeren úsznak. A jég már félig elolvadt, de attól még gyönyörű.

Házi készítésű réteges sütemény

Megérkezett a süti. Rattan kosárban hozzák a tányért, a háttérben a kert zöldje terül el.

Ez a süti különleges. Zöld, rózsaszín és fehér lapok rétegezve egymásra, a tetején világoskék krém, két szem áfonya, egy szem szőlő és mentalevél. A zöld réteg pandán ízű — ez egy Délkelet-Ázsiában nagyon elterjedt fűszernövény. Olyan, mint nálunk a vaníliakivonat: finom, alig észrevehető, de minden falatban ott van. A lapok között vékony krémréteg, és amikor beleharapsz, először a fűszeres-füves íz jön, utána a lágy édesség.

Villával vágtam el az elejét. Annyira puha, hogy nem kell erőlködni.

A keresztmetszet. Zöld, fehér, rózsaszín — tiszta, szép rétegek. A tulajdonos maga süti, tényleg házi sütemény.

Emeltem egy falatot a villára. Mind a három lap és a krém együtt jön, mögötte homályosan a kert zöldje. Édes, de nem nehéz.

Vissza a szabadba — a kert nagyobb, mint gondolnád

A kert közepén egy fekete szökőkút áll. A vízcsobogás folyamatosan hallatszik, és kicsit elfeledteti a hőséget. Mögötte a fehér cottage épület és egy égősoros terasz, szél fúj, és a napfény villog a fák lombjain át. Klíma nincs, de a faárnyék bőven elég — kényelmesen lehetett ülni.

A kavicson fehér asztalnál ül egy pár egymással szemben, egy alkalmazott rattan kosárral megy el mellettük. Hátul egy kétszintes épületen futónövények kapaszkodnak, balra egy kis ház koszorúval az ajtóban. A kertben több épület szétszórva — sétálsz és egyesével fedezed fel őket. Jóval nagyobb, mint gondoltam.

A tulajdonos kézműves dísztárgyai

A pult mögötti polcon búzakalász-csokor, tobozok, kis fatemplom-miniatúra, egy bögréből egy szál sárga rózsa. Szalmakalapban ülő nagypapa baba és kendős nagymama baba egymás mellett — az összes dísztárgyat a tulajdonos készítette vagy válogatta össze kézzel.

Kint is van valami

Kint szobrok is vannak, de ezt inkább menjetek el és fedezzétek fel magatoknak.

A verebek is vendégek

Megettük a süteményt, felálltam egy percre, és mire visszajöttem, néhány veréb szállt a tányérra. Egymás mellett csipegették a morzsákat, az emberektől egyáltalán nem féltek. Magyarországon ebből higiéniai vita lenne, de Thaiföldön ez egyszerűen a tájkép része. Ha madár ül az asztalra a kávézóban, senki nem zavarja el. Ez a laza együttélés nekem nagyon tetszett.

Ha csak egyetlen kávézóba mennél Rayongban

A Pa Dee in the Wild nem tökéletes kávézó. A hangulattal és a fotókkal mindenki elégedett, de az ital és a desszert ízéről vannak, akik azt mondják: „a hangulat árát fizettük meg, nem az ízét." A kiszolgálásról is megoszlanak a vélemények. Én is úgy gondolom őszintén, hogy ennek a kerti kávézónak a lényege a tér, nem a kínálat. De ha Rayongban egyetlen helyre mehetnék, ezt ajánlanám. Nem azért, mert hibátlan — hanem mert az ott töltött idő jó volt.

Pa Dee in the Wild (ปาฎี) — látogatási infók

Ez a bejegyzés eredetileg a következő oldalon jelent meg: https://hi-jsb.blog.